PROBLÉMA:

A fosszilis energák felhasználásának lehetősége véges, ám ami a legnagyobb baj: Környezetszennyezőek, és felhasználásuk tönkreteszi bolygónkat! Az emberi tevékenység következtében minden évben közel 67 milliárd tonna szén kerül a levegőbe szén-dioxid formájában.

A környezetszennyezés fő bűnöseként kikiáltott fosszilis energiahordozók felhasználásával keletkező káros következmények, a levegő széndioxid, nitrogénoxid, kéndioxid koncentrációjának növekedése borús jövőképet fest.

A levegőbe kerülő szennyező anyagok a savas esők által a növényzetben, erdőkben súlyos pusztítást végeznek. A légúti megbetegedések az egészségügyi költségek megnövekedése kapcsán is tettenérhetőek.

Az atomerőművek létesítése felesleges, káros, elavult, és a beruházás megtérülése is hosszadalmas.

Az atomerőmű egy elavult, füstös gőzgép. Cikk itt>>

A hátramaradt nukleáris hulladék elhelyezése nem megoldott.

A fosszilis enregiák felhasználásának korszaka véget ér! A tudományos nézetek az energiafelhasználásunkkal kapcsolaban is elavultak.

MEGOLDÁS:

ENERGETIKAI MEGOLDÁSOK:

Bőségesen van napenergiánk, szélenergiánk, óceánok hullám-energiája és ár-apály energia. A Nap energiája olyan mennyiségben áll rendelkezésünkre, hogy a földön egyetlen déli órán több napenergia keletkezik, mint a világ éves energia felhasználása! Ha ennek az energiának csak tízezred részét hasznosítani tudnánk, soha többet nem kellene fosszilis energiaforrásokat használni.

A tenger hullámenergiája és ár-apály mozgásainak energiája turbinák telepítésével kinyerhető, mely energia szintén korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, és a világ energia felhasználásának a több mint a felét ezekből lehetne fedezni. A szélturbinák felállítása olcsóbb, mint olajfúró tornyokat telepíteni.

Az Amerikai Energiaügyi Hivatal már 2007-ben elismerte, hogy ha az 50 államból csupán háromban teljesen kihasználnák a szélenergia lehetőségeit, az USA teljes területének energiaellátása megoldható lenne.

A fent nevezett energiaforrások kiaknázása nem igényel más (katalizátor) energiát, szemben az olajkutak, a gázvezetékek, bányák vagy atomerőművek létesítésével.

4.000 ÉVRE ELEGENDŐ ENERGIÁNK VAN EGYETLEN ENERGIAFORRÁSBÓL!

Geotermikus energia a föld belsejében levő hő felhasználása, mely hatalmas mennyiségű tiszta energiát eredményez. A MIT (Massachusetts Technológiai Intézet) egy 2006-os jelentése alapján jelenleg megközelítőleg 2.000 Zetajoule energia csapolható le világszerte. A bolygó országainak energiafogyasztása évente mindössze 0,5 zetajoule.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából 4000 évnyi energia lenne azon nyomban hasznosítható bolygónkon csupán ebből a forrásból. A szélenergiából, ahogy egy 2005-ös Stanford egyetem által publikált tanulmány is mutatja, elegendő lenne a bolygón potenciálisan elérhető energia 20%-át felhasználni, és az fedezné a bolygó teljes energiaigényét. A napenergia, vagyis a nap sugárzása, mely a Föld felszínét évente éri, több mint tízezerszerese a világ energiaszükségletének.

A lehetőségeket tekintve tehát bebizonyosodott, hogy az energia több, mint amennyire szükségünk lehet bolygónkon. Az egyetlen ok, amiért az emberek úgy gondolják, hogy hiány van belőle, az a monetáris (pénzorientált gazdasági) rendszer hiányfenntartó stratégiája.

PROBLÉMA:

Élelmiszeripar, melyben a tartósított, adalékanyagokkal tönkretett termékek nem az életet, hanem a halált szolgálják. Mesterségesen hiányt keltenek bizonyos területeken, hogy újabb iparágak - szállítás, logisztika -, terheljék feleslegesen a fogyasztókat.

Éhezés: sok területen a lakosság mesterséges elszegényítése miatt éhínség van. A gyermekéhezés már hazánkban is egyre több gyermeket érint, háborús időkben nem volt ennyi éhező gyermek.

Vízgazdálkodás: A jelenlegi szennyvíztisztítási eljárások és az ivóvíz tisztítás módszerei éleveszélyesek.

A hazai felszíni vizek, az ivóvízbázisok és a vezetékes ivóvíz 53 százaléka tartalmaz növényvédőszer-származékot.

A vízművekben csupán 20 -féle szennyezés fajtáját mérik, holott mintegy 300.000 -féle különböző hormon, gyógyszer maradvány és vegyi és ipari szennyeződés található az IVÓVÍZBEN.

A klór pedig nagy mennyiségben egészségtelen, és a szennyeződéseket nem, csupán néhány baktériumot ártalmatlanít. A klóros víz forralásával trihalometán szabadul fel, mely erősen rákkeltő hatású.

Környezetszennyezés a mezőgazdaságban, iparban, fogyasztói társadalomban. Még napjainkban is túl sok olyan vegyszert és permetszert alkalmaznak, melyek konkrétan mérgek, betegségeket és a mezőgazdaságban termelt termékek minőségromlását vonják maguk után.

Növénytermesztés manapság egyenlő a génmanipulációval, talajszennyezéssel. A továbbiakban feldolgozott élelmiszerek, akár gyümölcsök is tartósítás, vagy permetezés miatt ma már semmilyen tápértékkel nem rendelkeznek. A talajt tönreteszi a rengeteg növényvédőszer, és a vetésforgó elmaradása.

Elrettentő kutatási eredmények:

MEGOLDÁS

Elérkeztünk a élelem előállításához és az ivóvíz megőrzéséhez.

A Föld felszínének 70%-át víz borítja. A technológiai fejlesztések, immár lehetővé teszik, hogy friss ivóvizet állítsunk elő akár a tengerek vizéből, fordított ozmózist alkalmazva.  Az állítás, hogy a hasznosítható vízkészlet nem elegendő, csak a jelenleg használt, korlátozott módszerek mellett igaz, karöltve persze a manapság folyó erős ipari szennyezéssel.

Egyes jelentések szerint a csúcstermőföldek 1%-a szűnik meg évente. Szerencsére a tudósok kidolgoztak egy termőföldmentes művelési formát, a hidroponikát. Ez nem csak annyit jelent, hogy ellensúlyozhatjuk az általunk okozott kárt, de kibővíthetjük lehetőségeinket, hogy mikor és hol termeljünk élelmet.

A tápoldat-alapú mezőgazdaság használatával elméletileg a sivatag közepén is termelhetnénk élelmet

Ha intelligensen és stratégikusan választjuk meg termelési és megőrzési módszereinket, miközben a tudomány termelésnövelő képességet maximalizáló találmányainak minden előnyét kihasználjuk, csökkentve a hulladékot és a hatékonytalanságot, a bolygó népességének többszörösét elláthatjuk.

A világ éhező gyermekei nem azért éheznek, mert nincs elegendő élelem.

A legtöbb ember a következőket szeretné: tiszta levegő és ivóvíz, tápláló élelem, nyersanyagbőség, gyors, tiszta és hatékony közlekedés, megfelelő oktatás, elérhető gyógyászat, béke, egy olyan környezet, mely lehetővé teszi képességeink folyamatos fejlesztését, emberi élettér növelése, kevesebb stressz és kevesebb bűnözés.

Ezeket a szükségleteket és törekvéseket tekintjük céljainknak.

A tudomány alkalmazása a társadalom egészének szervezésében a következő lépés evolúciónkban.

Ezen felül, hogy teljes mértékben kihasználhassuk a tudományos módszert, szükségünk lesz fizikai eszközökre, melyek nyersanyagszükségletünket biztosítják.

Ezek az eszközök a technológiából származnak, kezdve egy egyszerű kalapácstól a fejlett, teljesen automatizált termelőüzemig.